Talajszonda engedélyeztetés – Közel félmilliós árcsökkenés 2020-tól!

talajszonda engedélyeztetés

2020. januárjától több olyan jogszabály változás is hatályba lépett, melyek érintették a geotermikus hőszivattyús rendszereket. Ezek közül az első és szerintünk legfontosabb a talajszonda bejelentési, engedélyeztetési eljárásait módosító rendelkezés. Megmutatjuk a változásokat, fontos információk jönnek!

Talajszonda engedélyeztetés – 20 méterig csak bejelentési kötelezettség volt

Még 2017-ben írtunk több tájékoztató posztot is arról, miként zajlik egy geotermikus hőszivattyús rendszer engedélyeztetési folyamata, illetve ezekre a folyamatokra milyen jogszabályok vonatkoznak.

Most arról számolhatunk be, hogy 2019. december 30-án egy olyan módosító kormányrendelet lépett hatályba, amely a korábbinál jóval költséghatékonyabbá teszi a 20 méternél mélyebb geotermikus talajszonda engedélyeztetési folyamatát.  De nézzük pontosan a részleteket.

Talajszonda engedélyeztetés korábban

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 22/B. § (8) bekezdését 2017. január 1-től hatályon kívül helyezték. Ezzel megszűnt a 20 méter mélységet el nem érő geotermikus energia kinyerés engedélymentessége.

Az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. melléklet 1.6. pontjában foglaltak alapján a bányafelügyelet engedélye nélkül, bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek közé tartozott 2017. január 1-től a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 20 métert meg nem haladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével.

Röviden fogalmazva: ha valaki 20 méternél nem mélyebb talajszondát akart kialakítani, “csak” bejelentési kötelezettség terhelte az illetékes bányahatóság felé.

A Kardos Labor Kft. e szabály miatt dolgozta ki a 20 méternél nem mélyebb geotermikus szonda rendszerét, amellyel jelentős költséget spórolhattak meg az építtetők. Milyen költségek voltak ezek? Máris mutatjuk, olvasson tovább!

Milyen szabály vonatkozott 2020. januárjáig a 20 méternél mélyebb talajszondákra?

A már fentebb is hivatkozott 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet alapján a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos építmények közé tartoztak a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 20 métert meghaladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei (pl.: talajszondák), az épületgépészeti berendezések kivételével.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerint:
[(1) A bányafelügyelet engedélyezi:]
“g) a geotermikus energia kinyerését és hasznosítását, valamint az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – földalatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, ha a tevékenység nem vízjogi engedély köteles,”

Röviden összefoglalva: az illetékes bányafelügyeleti szervek – ma már a megyei kormányhivatal szervezeti egységei – engedélyezési és használatbavételi eljárásainak keretében lehetett 20 méternél mélyebb geotermikus talajszondát létesíteni.

Miért volt drágább a 20 méternél mélyebb talajszonda létesítése? Mert a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak az alábbiak szerint alakultak ebben az esetben:

A 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet vonatkozik az igazgatási szolgáltatási díjakra, mely szerint:

2.1. melléklet 31. pont: A geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 20 métert meghaladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével – tehát az ilyen geotermikus talajszondák – létesítési (építési) engedélyének eljárási díja: 113 000 Ft, használatbavételi engedélyének eljárási díj: 113 000 Ft.

Tehát a Kardos Labor Kft. munkatársai által kidolgozott 20 méternél nem mélyebb talajszonda rendszerek kivitelezésével megspórolható volt az engedélyezési és használatbavételi eljárási díj, valamint az engedélyezési és használatbavételi tervdokumentációk elkészítésének mérnöki költségei, amely összesen kb. 470.000,- Ft volt, melyből az eljárási illeték 226 000,- Ft- ot tett ki. (Megjegyzés: persze előfordulhatnak – és elő is fordultak – olyan esetek, amikor az építési telken nem volt elegendő hely 8 darab egyenként 20 méter mély talajszondának – mivel a szondák közötti távolság minimum 5 méter kell legyen -, így megérte az építtetőnek a mélyebb talajszonda eljárási díját is kifizetni. Mert a talajszonda hasznát még az ükunokái is élvezni fogják!)

És pontosan mi változott 2020. januárjától?

A pontos dátum 2019. december 30., ettől a naptól hatályos a mélységbeni változást meghatározó 360/2019. (XII.30.) Kormány rendelet.

A korábbi 20 m-ig bejelentési kötelezettséget 120 m-re terjesztették ki.

A jogszabályi háttér:

A hivatkozott 360/2019. kormányrendelet alapján:

102. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet módosítása:

102. § A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet
a) 1. melléklete helyébe a 20. melléklet,
b) 3. melléklete helyébe a 21. melléklet lép.

A mellékletekből a legfontosabb részek:

20. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

1. melléklet az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelethez
A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos
építmények:

4.1. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 120 métert meghaladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével,

21. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

3. melléklet az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelethez:
A bányafelügyelet engedélye nélkül, bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek:

1.6. A geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 120 métert meg nem haladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével.

Röviden összefoglalva: a kétszer 113 000 Ft eljárási díj megszűnt és bejelentés alapján végezhető 120 m-ig talajszonda telepítés. Ezzel együtt megszűnt továbbá az engedélyeztetési és használatbavételi dokumentációk elkészítésének mérnöki munkadíja is.

A geotermikus hőszivattyús rendszerek kiépítési költségei így kb. 400.000,- Ft-tal csökkentek, mivel a szondák bejelentési dokumentációi és a fúrási munkálatok műszaki felügyeletének díja kb. 75.000,- Ft, ezzel ellentétben az engedélyezési és használatbavételi dokumentációs költségek 20 méternél mélyebb szonda esetében meghaladták a 470.000,- Ft-ot is!
A jogszabály változással a geotermikus hőszivattyús rendszerek kiépítése tekintetében „okozott” költségcsökkenés tehát kb. 400.000,- Ft lett!

A bejelentésnek ahogy korábban is volt, most is van egy formai követelménye, melynek 14 pontját az 53/3012. (III.28.) kormányrendelet írja le.

A geotermikus hőszivattyús szakma rendkívüli módon örül a döntésnek. Reméljük, hogy ez a jogszabályváltozás tovább népszerűsíti a geotermikus hőszivattyús rendszerek elterjedését Magyarországon.

Amennyiben érdeklődik geotermikus talajszonda engedélyeztetés iránt, ingyenes konzultáció miatt keresse a Kardos Labor Kft-t! A Kardos Labor Kft. elérhetőségeiért kattintson ide, a geotermikus hőszivattyú árakról ide kattintva tájékozódhat.

Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Elmondaná a véleményét? Tegye meg!x
()
x