Rezsicsökkentés – gázfogyasztás csökkentése hőszivattyúval

Az augusztus 1-el kezdődő rezsilimit miatt az 1728 m³-nél nagyobb földgáz fogyasztású családi házak vagy lakások tulajdonosai izgalmi állapotba kerültek, miből fogják kifizetni a limit feletti fogyasztásnál a 742 Ft/m³ gázárat. Hogyan legyen rezsicsökkentés hőszivattyúval? Erre keressük a választ.

Rezsicsökkentés hőszivattyúval?

A hőszivattyús rendszerek iránt érdeklődők azzal kell szembesüljenek – korrekt tájékoztatás esetén -, hogy a radiátoros fűtési rendszerük nem kompatibilis a megmentő megoldásnak gondolt hőszivattyús rendszerrel. Nem beszélve a többmilliós átalakítás költségeiről.

Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy a kazánoknál megszokott 60-80 °C-os előremenő fűtővíz hőmérséklet hőszivattyúval nem biztosítható. Ha mégis megteszi valaki – a kivitelezők egy része el fog csábulni a bevétel maximalizálás reményében -, akkor a gép sokkal nagyobb terhelésen fog működni, ami idő előtti elhasználódást fog okozni, elvész a réven a vámon elért megtakarítás, amikor kompresszort kell majd cserélni néhány év után.

Rezsicsökkentés – fűtési rendszer átalakítás?

A sokmilliós komplett rendszerátalakításhoz képest optimális megoldás egy bivalens rendszer kialakítása, amikor a gázos rendszer marad jelenlegi formájában és egy vagy több kiegészítő fűtőkészüléket üzemelünk be az épületben. Ez lehet egy fafűtéses kandalló vagy cserépkályha, illetve egy levegő-levegő hőszivattyú.

Ez utóbbiról, a levegő-levegő hőszivattyúról írunk bővebben, miután a kedvezményes H áramtarifát hőszivattyúkra lehet igényelni, ha az SCOP (szezonális hatékonyság) meghaladja a 3,4-es értéket.

A bivalens fűtési rendszer nem új találmány, leggyakrabban az inverteres hőszivattyúk megjelenése előtt került szóba, amikor a külső hőmérséklet csökkenésével nagymértékben csökkent a hőszivattyú kompresszorának a leadott kalorikus teljesítménye. Ezt a gépek gyári vezérlése úgy kezelte, hogy fokozatosan bekapcsoltak elektromos fűtőbetéteket „mankó” gyanánt, -10 Celsius-foknál már nagyobb volt a fűtőbetétek teljesítménye, mint a kompresszor által leadott teljesítmény. Ez természetesen rányomta bélyegét az együttes COP értékre. A helyzet javult valamit az inverteres gépek megjelenésével, de megszüntetni nem lehet, továbbra is egyre rosszabb a gépek hatékonysága a külső hőmérséklet csökkenésekor.

Rezsicsökkentés hőszivattyúval – radiátoros hőleadók problémája

Tovább rontja a rezsicsökkentő hatékonyságot a magas hőmérséklet előállítása, ilyen lenne a radiátorok használata, amit nagyon nem javaslunk senkinek.

A hőszivattyús rendszer kialakításának egyik fő akadálya tehát a radiátorok általános használata, érdemes tehát olyan megoldást találni, ahol ezeket nem szükséges bolygatni.

Rezsicsökkentés levegő-levegő hőszivattyúval?

Egy fűtésre optimalizált split klímagép – ez a levegő-levegő hőszivattyú – megoldja azt az elvárást is, hogy saját beltéri egysége révén szolgáltatja a fűtésre és hűtésre is alkalmas alacsony hőmérsékletű hőleadót, hiszen a beltéri egység egy gáz/levegő hőátadással működő fan-coil.

Melyek a megoldandó feladatok ha rezsit csökkentenénk levegő-levegő hőszivattyúval?

1. H tarifát érdemes igényelni – lesz egy újabb mérő a villanyóra szekrényben, szerencsés, ha elfér mérőhely átalakítás nélkül – elegendő 1 fázis erre a célra. H tarifa híján a normál nappali (A1) tarifáról is üzemelhet a gép 23 helyett 36 Ft-ért, vagy limit felett 70 forintért kilowattóránként, még így is jelentős lesz a megtakarítás a 750 forintos gázárhoz képest. Mennyi ez a megtakarítás? 750 Ft/m³ árnál 1 kWh hőenergia 80 Ft körül van a gázfűtésnél, 36 Ft-os nappali áramnál és nulla Celsius-fok körüli külső hőmérsékletnél 10-12 Ft/kWh, H tarifáról 7-8 Ft/kWh levegő-levegő hőszivattyúval.
   A H tarifa egyik nagy előnye az, hogy nem terheli a 210 kWh/hónap rezsiszintet, jelenleg külön mérőként mennyiségi „plafon” nélkül vehető igénybe.
2. Ha 1-2 ilyen berendezést építünk be a lakásba, akkor nem lesz minden helyiségnek saját hőleadója, a helyiségek közti hőátadásra kell hagyatkozni, hacsak…
   Lehet esetleg a legnagyobb, legtöbb fűtést igénylő helyiségbe telepíteni a beltéri egységet, itt elzárni a radiátort vagy radiátorokat. Egyet nem szabad elfelejteni, ha itt van a kazán vezértermosztátja, akkor azt el kell költöztetni egy másik távolabbi szobába, lehet ez rádiós megoldás, amivel tudunk kísérletezni, hol lesz a legalkalmasabb. A szobatermosztátos helyiségben inaktiválni szükséges (pl. teljesen kinyitni) a radiátor termofejét, ha van ilyen.
3. Multisplit – 1 kültéri egység, több beltéri egység – kategóriában nem könnyű fűtésre optimalizált berendezést találni, ezt érdemes figyelembe venni.
4. Várhatóan sok üzemórát fog teljesíteni a berendezés, érdemes minél hosszabb garanciával rendelkezőt választani.
5. Az átmeneti időszakban érdemesebb a levegős hőszivattyút gyakran használni, mivel a hatékonysága bármely típusnak romlik a külső hőmérséklet csökkenésével.
6. A tél azon időszakában, amikor nincsen használatban a berendezés érdemes teljesen áramtalanítani, mert nulla fok alatt nagy a készenléti áramfogyasztása!

Biztosan felmerül még rengeteg kérdés, érdemes lesz feliratkozni a hamarosan induló „Energiaracionalizálás” Hírlevelünkre.

Kardos-Kunszt Ferenc

Amennyiben érdeklődik a rezsicsökkentő lehetőségek iránt, keresse a Kardos Labor Kft-t elérhetőségeink egyikén, amit ide kattintva érhet el.