Valós adatokkal bizonyítjuk, hogy a geotermikus hőszivattyú ára egyáltalán nem megfizethetetlen a mai jól hőszigetelt épületek esetén.
Magyarországon általánosan elterjedt az építkezők körében, hogy egy talajhőre alapozott (talajszondás) hőszivattyús rendszer megfizethetetlenül drága.
Naponta találkozunk ezzel a tévedéssel. Honnan ered ez a közszájon forgó rémhír? Egyrészt, a rémhírek mindig nagyobb sebességgel terjednek, mint a jó hírek. Másrészt, üzleti okokból, a saját termék eladásának vágyából egyes kereskedők rá is tesznek egy lapáttal. Gyakran hallom az érdeklődő ügyfelektől, hogy azt az információt kapták – levegős hőszivattyú forgalmazóktól – hogy egy szondás rendszer HÁROMSZOR annyiba kerül.
Egy nagyon drága tévedés: “a levegős hőszivattyú sokkal olcsóbb”
Néha fájó a tanulságot levonni, hiszen a bankszámlánkat már alaposan megcsapolta a tévedésünk.
Egyik vidéki városunkban Energiakulcsos® ügyfelünk szóba elegyedett egy ismerős hölggyel, aki szintén éppen befejezte az építkezést. Meséli a hölgynek, hogy talajhős hőszivattyút létesített. Erre a hölgy: „Jaj, hát mi nem, az borzasztóan drága!”
„És mennyibe került a teljes gépészet a levegős hőszivattyúval?”
„21 millió volt” – jött a válasz.
Nehéz lehetett udvariasnak maradni, és nem nevetni, hiszen ügyfelünknek kevesebb mint ennek az árnak a felébe került a geotermikus rendszer (2015-ben elkezdett építkezésről van szó), amely még Energiakulcsos® többletszolgáltatásokkal is rendelkezett:
- Hővisszanyerős szellőztetőgéppel biztosítva van az állandó friss és tiszta levegő a lakásban. Mivel a szellőztető hővisszanyerős, felhasználja az elszívott levegő hőjét a friss levegő felfűtésére (vagyis nem az utcát fűti szellőztetéskor).
- Csaknem ingyenes passzívhűtéssel a ház kánikula idején is kellemes hőmérsékletű. Erre a levegős gépek értelemszerűen nem képesek. A szabad hűtés avagy “free cooling” a talajhő közvetlen hasznosításáról szól, erre csak a geotermikus rendszerek alkalmasak.
Az „elviselhetetlenül drága” tévhit egyik forrása az is lehet, hogy 15 évvel ezelőtt az épületeket gyakorlatilag nem hőszigetelték, így valóban kb. háromszoros méretű hőszivattyúkra és háromszoros hosszúságú szondafuratra volt szükség. Ráadásul a kedvezményes áramtarifa (H tarifa) akkoriban még nem létezett, cserében a földgáz ára államilag támogatott volt, így az irreálisan alacsony árral szemben nem voltak versenyképesek a geotermikus hőszivattyúk, nem is volt megtakarítás a földgázzal való fűtéshez képest.
A geotermikus hőszivattyú ára nem magas, csak sokan elhiszik az álhíreket
Az elmúlt héten egy TervCafé rendezvényen az egyik érdeklődő a hőszivattyús rendszereink szondáiról kérdezett. Kérdésére válaszolva elmondtam neki, hogy a 200 m² alatti házaknál rendre elegendő egy 8 kW-os hőszivattyú, és ahhoz fúrunk 8 db 20 méteres szondát. „Mennyibe kerül az?” – hangzott a kérdés.
„Olyan nettó 700 000 Ft körül, átlagos talaj esetén.”
„Egyenként 700 000 Ft?” – kérdezte az úr.
Sejtettem, hogy hol kaphatott előzetes árakat, több „levegős” cég honlapján olvasható ugyanis egészen irreális kivitelezési ár a geotermikus hőszivattyúkra vonatkozóan.
„Nem, ennyibe kerül a 8 db 20 méteres szonda megfúrása anyaggal együtt!”
Látniuk kellett volna azt a megdöbbent arcot, amikor szembesült azzal, hogy egyáltalán nem megfizethetetlen árról van szó, a mai jól szigetelt épületeknél szükséges szolid hőszivattyú és szonda méretek mellett.
A levegős rendszerek forgalmazói meg is tesznek mindent, hogy a saját terméküket jobb színben tüntessék fel, viszont a hátrányokról szerényen hallgatnak.
Hogy melyek a levegős hőszivattyú hátrányai? Ebben a bejegyzésünkben részletesen elemezzük őket.
Ha addig is kérdésük van, szeretettel és szakmai tudásunk legjavával várjuk Önöket minden kedden az ingyenes épületgépészeti tanácsadásunkon! Lásson tisztán, ma egy jól tervezett, hőszigetelt épület esetén nem magas a geotermikus hőszivattyú ára! Jelentkezzen be hozzánk ide kattintva>>
