GEO vagy H tarifa – Melyik hőszivattyús áram tarifát válasszam?

h tarifa

Többször felmerül a fenti kérdés, amikor ügyfelekkel beszélgetünk a jelenleg az áramszolgáltatóknál elérhető kedvezményes megújuló energiaforrásokat használó berendezések – mint a hőszivattyú – működtetéséhez elérhető áram tarifákról. Nézzük, hogy a GEO vagy a H tarifa a legmegfelelőbb egy hőszivattyús rendszer működtetéséhez.

H tarifa jellemzői

Az ország teljes területén elérhető néhány éve már a B tarifával (csúcskizárt, leánykori nevén éjszakai áram) egyező áru H tarifa, amely meghatározott érték feletti hatékonysággal (COP vagy SCOP) rendelkező hőszivattyúkhoz igényelhető. Az áramszolgáltató – valójában a törvényalkotó – a fűtési használatot kedvezményezi, ezért a jelenlegi 23,54 ,- Ft / kWh áramdíj csak a fűtési idényben, október 15-től április 15-ig érvényes. Ezen az időszakon kívül is biztosítja a szolgáltató az áramot, de az A1 nappali áram tarifáján vételezhetjük.

Fel sem merül, jó választás-e a kedvezményes tarifa, mivel nagyságrendi eltérés van családi házak és társasházi lakások esetén a fűtési és a hűtési költségben. Sok helyen nem is nagyságrendi az eltérés, hiszen sok lakásban nincs is hűtés, meg lehet lenni anélkül, még ha évről évre nehezebben is. Ugyanezt nem mondhatjuk el a fűtésről, még egy passzívház esetén sem.

Képzeljék csak el, milyen szép lenne, ha a földgázt télen olcsóbban kapnánk, mint nyáron!

Felmerül a kérdés továbbá, lehet még más fogyasztókat is H tarifáról üzemeltetni?
A válasz: igen:

  • a napkollektor szivattyúját és vezérlőjét;
  • a fűtési rendszer szivattyúit, vezérlését;
  • központi szellőztető berendezést.

GEO tarifa jellemzői

Sokkal nehezebb a döntés az Elmű és Émász szolgáltatási területén, ahol a történelmileg korábbi megjelenésű GEO tarifa is választható.

Nézzük a GEO tarifa jellegzetességeit:

Pozitívumok:

  • egész évben azonos áron érhető el.

Negatívumok:

  • csak napi 20 órában áll rendelkezésre, 2-2 óra áramszünettel valósul meg a szolgáltatás;
  • az áramszüneteknél a gép nem a gyári előírás szerint kapcsol ki után keringtetéssel, ami probléma a működést tekintve;
  • magasabb a tarifa díja 1,17,- Ft-tal kilowattóránként, mint a H tarifa díja;
  • más fogyasztók nem köthetőek a GEO áramra.

GEO vagy H tarifa – Akkor most melyik a legjobb számomra?

Egyáltalán nem könnyű választani, még hozzáértő szakembernek sem.

Jobb választás lehet a GEO tarifa választása, ha jelentős tétel a nyári hűtési költség.

Ez inkább a levegős hőszivattyúkra jellemző, amelyek csak klímagép jellegű kompresszoros hűtésre képesek. Geotermikus (talajhőről üzemelő, a működéséről itt olvashat) hőszivattyúknál lehetőség van a passzívhűtésre, amikor a hőszivattyú nem kapcsol be, mindössze a talajból kinyerhető hideg folyadékot cirkuláltatjuk az épület hőleadó felületeiben. Ennek költsége töredéke a kompresszoros hűtésnek, tehát nem okoz jelentős többletköltséget a nappali díj alkalmazása nyáron, H tarifa esetén.

A nyári többletköltségnél nagyobb megtakarítást jelent, ha van központi szellőztetőgépünk, és egész télen a 23,54 ,- Ft-os kedvezményes áron üzemeltetjük, hiszen a szellőztetőgépek jellemzően folyamatos üzemben működnek.

A GEO szolgáltatásnál fűtési hiányt okoz nagy hideg esetén, hogy csak napi 20 órában áll rendelkezésre a hőszivattyú, de a 20 órából is 1-2 órában melegvíz termeléssel lesz elfoglalva, az alatt sem tud fűteni. Emiatt nagyobb teljesítményű berendezést kell beépíteni, mint H tarifánál, ahol 24 órában folyamatosan dolgozhat a hőszivattyú. A méret növekedés mintegy 15 %, amely a gépek teljesítményében nem jelentős tétel, de geotermikus rendszernél a szonda fúráskor már érzékenyebb területre tévedünk.

Előzőek alapján jobb választás lehet a GEO tarifa – bár nagyobb gépet kell választani – ha jelentős a nyári kompresszoros hűtési feladat, és egyéb berendezést nem akarunk kedvezményes áramról járatni.

Még egy szempont:

a hűtő-fűtő splitklíma nem vesz részt a melegvíz előállításban, csak hűt vagy fűt. Korszerű épületekben az említett feladatok 2 órás szünetelése nem okoz lényeges komfort hiányt. A hőszivattyúk viszont “másodállásban” melegvíz előállítással is foglalkoznak, ráadásul ennek a feladatnak minden esetben prioritása van, vagyis amíg nincsen meg a szükséges HMV mennyiség, addig szünetel a fűtés, ebből is látszik a fontossági sorrend.

Arra szeretnénk rávilágítani, hogy a fűtés hiánya nem okoz nagy gondot 2 órán keresztül, de a melegvíz hiánya jóval kényesebb kérdés. Ha éppen akkor fogy el a melegvíz, amikor a GEO tarifás szolgáltatás megszűnik – reggel 8-kor vagy délután 4-kor – akkor 3 órát is várhatunk, mire újra lesz melegvíz.
Ennek alapján hűtő-fűtő klímákhoz jobb a GEO, a hőszivattyúkhoz alkalmasabb a H tarifa. Az áramszolgáltató weboldalán ugyanezt olvashatjuk.

Geotermikus hőszivattyúknál – ahol nyáron passzívhűtést alkalmazunk – továbbá központi szellőztető gépünk is lesz, ott a H tarifát érdemesebb választani.

A szintén a témát feldolgozó EON tájékoztató, az alábbiak szerint fogalmaz a GEO vagy H tarifa választás kapcsán:

“Amennyiben nem felületfűtést alkalmazunk vagy hőszivattyút használunk, akkor viszont érdemesebb a H tarifa mellett dönteni. A hőszivattyú elektronikája ugyanis nem viseli jól a napi kétszeri áramkimaradást, különösképpen, ha az éppen a leolvasztási ciklusban történik. Tehát ha fan-coil és hőszivattyús fűtés üzemel, akkor a H tarifa lesz a legjobb választás.”

Építkezéskor vagy felújításkor hőszivattyús rendszert tervez, de nem tudja eldönteni, hogy Önnek melyik áram tarifa lehet a legalkalmasabb?

Minden kedden INGYENES konzultációs napot szervezünk telephelyünkön, jelentkezzen és jöjjön el hozzánk, segítünk Önnek! A nyílt nap részleteiről ide kattintva tájékozódhat.

Borítókép forrása: pixabay.com

Subscribe
Visszajelzés
guest
5 hozzászólás
legrégebbi
legújabb legnépszerűbb
Inline Feedbacks
View all comments
Péter
Péter
10 hónapja

Egy első ránézésre elég egyszerű a megoldás: levegős hőszivattyú H tarifával és az olcsóbb kivitelezésen megspórolt pénzt napelemekbe, illetve ha lehet akkor jobb szigetelésbe fektetni. Nyáron a napelemek a hazai viszonyok között bőven fedezni fogják a szellőztetés és a szigeteléssel lecsökkentett hűtési költségeket. A melegvíz előállítást persze így külön meg kell még oldani, de annak is van előnye ha a két rendszer független egymástól, a napelemek nyáron persze itt és a többi fogyasztónál is besegíthetnek. Vélemény?

Péter
Péter
10 hónapja
Reply to  - BZS -

Reméltem, hogy valahogy érdemes ezeket kombinálni, de a 17 év tényleg nem a legjobb befektetés. Évtizedes távlatokban gondolkozva persze könnyű elveszni a feltételezésekben, ha az energiaszektor átalakulása ilyen ütemben folytatódik, valószínűleg szükség lesz a lakossági tarifák átalakítására is. A nullára csökkentés napelemmel jelenleg nem éri meg, ezért is fektetnék mellette a szigetelésbe és egyéb energiahatékonyságbot növelő fejlesztésekbe. Aztán csak remélem hogy nem nyúltam mellé. A levegő-levegő hőszivattyúnál számomra az olcsóbb kivitelezés mellett a rugalmasság tűnik nagy előnynek. Nem kell a falat/padlót/plafont behálózni csövekkel, amik bármilyen átalakításnál vagy javításnál útban vannak, nem árasztja el a pincét ha valaki belever egy százas… Részletek »

Péter
Péter
10 hónapja
Reply to  - BZS -

Kedves BZS! Levegő-levegő hőszivattyúról lévén szó, közvetlenül a lakás levegőjét melegíteném. Lényegében a légkondis fűtés kombinálva egy hővisszanyerős szellőztető rendszerrel. Az év túlnyomó részében alapjáraton üzemelne megfelelő szigetelés mellett, -15°C alatt valószínűleg már gyakorlatilag elektromos fűtés lenne (jó hogy van globális felmelegedés). A csövek egy vizes felületfűtéssel összehasonlítva persze elég helyigényesek, ezt a tervezésnél figyelembe kell venni, álmennyezet és beépített kábelcsatornák amúgy is lennének. A gépészet fontosabb elemeinek élettartama nagyjából annyi mint gázkazánnál, de olcsóbb (főleg kéménnyel, engedélyeztetéssel… együtt). A zajszint és a huzat megfelelő áramlási méretezéssel és zajszigeteléssel szerintem kordában tartható, a karbantartás nagyrészt a szűrök tisztításából áll. Volt… Részletek »

5
0
Elmondaná a véleményét? Tegye meg!x
()
x