Többször felmerül a fenti kérdés, amikor ügyfelekkel beszélgetünk a jelenleg az áramszolgáltatóknál elérhető kedvezményes megújuló energiaforrásokat használó berendezések – mint a hőszivattyú – működtetéséhez elérhető áram tarifákról. Nézzük, hogy a GEO vagy a H tarifa a legmegfelelőbb egy hőszivattyús rendszer működtetéséhez.
H tarifa jellemzői
Az ország teljes területén elérhető néhány éve már a B tarifával (csúcskizárt, leánykori nevén éjszakai áram) egyező áru H tarifa, amely meghatározott érték feletti hatékonysággal (COP vagy SCOP) rendelkező hőszivattyúkhoz igényelhető. Az áramszolgáltató – valójában a törvényalkotó – a fűtési használatot kedvezményezi, ezért a jelenlegi 23,54 ,- Ft / kWh áramdíj csak a fűtési idényben, október 15-től április 15-ig érvényes. Ezen az időszakon kívül is biztosítja a szolgáltató az áramot, de az A1 nappali áram tarifáján vételezhetjük.
Fel sem merül, jó választás-e a kedvezményes tarifa, mivel nagyságrendi eltérés van családi házak és társasházi lakások esetén a fűtési és a hűtési költségben. Sok helyen nem is nagyságrendi az eltérés, hiszen sok lakásban nincs is hűtés, meg lehet lenni anélkül, még ha évről évre nehezebben is. Ugyanezt nem mondhatjuk el a fűtésről, még egy passzívház esetén sem.
Képzeljék csak el, milyen szép lenne, ha a földgázt télen olcsóbban kapnánk, mint nyáron!
Felmerül a kérdés továbbá, lehet még más fogyasztókat is H tarifáról üzemeltetni?
A válasz: igen:
- a napkollektor szivattyúját és vezérlőjét;
- a fűtési rendszer szivattyúit, vezérlését;
- központi szellőztető berendezést.
GEO tarifa jellemzői
Sokkal nehezebb a döntés az Elmű és Émász szolgáltatási területén, ahol a történelmileg korábbi megjelenésű GEO tarifa is választható.
Nézzük a GEO tarifa jellegzetességeit:
Pozitívumok:
- egész évben azonos áron érhető el.
Negatívumok:
- csak napi 20 órában áll rendelkezésre, 2-2 óra áramszünettel valósul meg a szolgáltatás;
- az áramszüneteknél a gép nem a gyári előírás szerint kapcsol ki után keringtetéssel, ami probléma a működést tekintve;
- magasabb a tarifa díja 1,17,- Ft-tal kilowattóránként, mint a H tarifa díja;
- más fogyasztók nem köthetőek a GEO áramra.
GEO vagy H tarifa – Akkor most melyik a legjobb számomra?
Egyáltalán nem könnyű választani, még hozzáértő szakembernek sem.
Jobb választás lehet a GEO tarifa választása, ha jelentős tétel a nyári hűtési költség.
Ez inkább a levegős hőszivattyúkra jellemző, amelyek csak klímagép jellegű kompresszoros hűtésre képesek. Geotermikus (talajhőről üzemelő, a működéséről itt olvashat) hőszivattyúknál lehetőség van a passzívhűtésre, amikor a hőszivattyú nem kapcsol be, mindössze a talajból kinyerhető hideg folyadékot cirkuláltatjuk az épület hőleadó felületeiben. Ennek költsége töredéke a kompresszoros hűtésnek, tehát nem okoz jelentős többletköltséget a nappali díj alkalmazása nyáron, H tarifa esetén.
A nyári többletköltségnél nagyobb megtakarítást jelent, ha van központi szellőztetőgépünk, és egész télen a 23,54 ,- Ft-os kedvezményes áron üzemeltetjük, hiszen a szellőztetőgépek jellemzően folyamatos üzemben működnek.
A GEO szolgáltatásnál fűtési hiányt okoz nagy hideg esetén, hogy csak napi 20 órában áll rendelkezésre a hőszivattyú, de a 20 órából is 1-2 órában melegvíz termeléssel lesz elfoglalva, az alatt sem tud fűteni. Emiatt nagyobb teljesítményű berendezést kell beépíteni, mint H tarifánál, ahol 24 órában folyamatosan dolgozhat a hőszivattyú. A méret növekedés mintegy 15 %, amely a gépek teljesítményében nem jelentős tétel, de geotermikus rendszernél a szonda fúráskor már érzékenyebb területre tévedünk.
Előzőek alapján jobb választás lehet a GEO tarifa – bár nagyobb gépet kell választani – ha jelentős a nyári kompresszoros hűtési feladat, és egyéb berendezést nem akarunk kedvezményes áramról járatni.
Még egy szempont:
a hűtő-fűtő splitklíma nem vesz részt a melegvíz előállításban, csak hűt vagy fűt. Korszerű épületekben az említett feladatok 2 órás szünetelése nem okoz lényeges komfort hiányt. A hőszivattyúk viszont “másodállásban” melegvíz előállítással is foglalkoznak, ráadásul ennek a feladatnak minden esetben prioritása van, vagyis amíg nincsen meg a szükséges HMV mennyiség, addig szünetel a fűtés, ebből is látszik a fontossági sorrend.
Arra szeretnénk rávilágítani, hogy a fűtés hiánya nem okoz nagy gondot 2 órán keresztül, de a melegvíz hiánya jóval kényesebb kérdés. Ha éppen akkor fogy el a melegvíz, amikor a GEO tarifás szolgáltatás megszűnik – reggel 8-kor vagy délután 4-kor – akkor 3 órát is várhatunk, mire újra lesz melegvíz.
Ennek alapján hűtő-fűtő klímákhoz jobb a GEO, a hőszivattyúkhoz alkalmasabb a H tarifa. Az áramszolgáltató weboldalán ugyanezt olvashatjuk.
Geotermikus hőszivattyúknál – ahol nyáron passzívhűtést alkalmazunk – továbbá központi szellőztető gépünk is lesz, ott a H tarifát érdemesebb választani.
A szintén a témát feldolgozó EON tájékoztató, az alábbiak szerint fogalmaz a GEO vagy H tarifa választás kapcsán:
“Amennyiben nem felületfűtést alkalmazunk vagy hőszivattyút használunk, akkor viszont érdemesebb a H tarifa mellett dönteni. A hőszivattyú elektronikája ugyanis nem viseli jól a napi kétszeri áramkimaradást, különösképpen, ha az éppen a leolvasztási ciklusban történik. Tehát ha fan-coil és hőszivattyús fűtés üzemel, akkor a H tarifa lesz a legjobb választás.”
Építkezéskor vagy felújításkor hőszivattyús rendszert tervez, de nem tudja eldönteni, hogy Önnek melyik áram tarifa lehet a legalkalmasabb?
Minden kedden INGYENES konzultációs napot szervezünk telephelyünkön, jelentkezzen és jöjjön el hozzánk, segítünk Önnek! A nyílt nap részleteiről ide kattintva tájékozódhat.
Borítókép forrása: pixabay.com
Egy első ránézésre elég egyszerű a megoldás: levegős hőszivattyú H tarifával és az olcsóbb kivitelezésen megspórolt pénzt napelemekbe, illetve ha lehet akkor jobb szigetelésbe fektetni. Nyáron a napelemek a hazai viszonyok között bőven fedezni fogják a szellőztetés és a szigeteléssel lecsökkentett hűtési költségeket. A melegvíz előállítást persze így külön meg kell még oldani, de annak is van előnye ha a két rendszer független egymástól, a napelemek nyáron persze itt és a többi fogyasztónál is besegíthetnek. Vélemény?
A szolgáltató egy db. ad-vesz mérő órát biztosít. Gazdaságosabbnak tűnik a 39 ft-os nappali áramot lenullázni, mint a 23,5 ft-os H tarifát, mindkettőt előzőek alapján nem lehet kiváltani. A H tarifa kiváltása a jelenleg ismert árak alapján 17 év megtérülést mutat, közgazdászok szerint ez nem megtérülés. Tekintettel arra, h a napelemes rendszer nem egy “sohasem kell rá költeni” műszaki megoldás, mint a közhiedelem tartja, a H tarifának örülni kell, mivel az ára télen azonos a csúcskizárt (ex éjszakai) árammal. Véleményünk szerint a mindenáron nullára való csökkentés nem gazdaságos, mivel elérhetetlen cél. Lásd: https://maradokapenzemnel.blog.hu/2019/05/31/elektromos_futes_napelemmel_mennyibe_kerul_az_ingyenes_futes Megér majd egy önálló bejegyzést a “napelem… Részletek »
Reméltem, hogy valahogy érdemes ezeket kombinálni, de a 17 év tényleg nem a legjobb befektetés. Évtizedes távlatokban gondolkozva persze könnyű elveszni a feltételezésekben, ha az energiaszektor átalakulása ilyen ütemben folytatódik, valószínűleg szükség lesz a lakossági tarifák átalakítására is. A nullára csökkentés napelemmel jelenleg nem éri meg, ezért is fektetnék mellette a szigetelésbe és egyéb energiahatékonyságbot növelő fejlesztésekbe. Aztán csak remélem hogy nem nyúltam mellé. A levegő-levegő hőszivattyúnál számomra az olcsóbb kivitelezés mellett a rugalmasság tűnik nagy előnynek. Nem kell a falat/padlót/plafont behálózni csövekkel, amik bármilyen átalakításnál vagy javításnál útban vannak, nem árasztja el a pincét ha valaki belever egy százas… Részletek »
Kedves Péter!
Pontosan mire gondol, amikor azt írja:
“A levegő-levegő hőszivattyúnál számomra az olcsóbb kivitelezés mellett a rugalmasság tűnik nagy előnynek. Nem kell a falat/padlót/plafont behálózni csövekkel, amik bármilyen átalakításnál vagy javításnál útban vannak, nem árasztja el a pincét ha valaki belever egy százas szeget.”
Mert én úgy gondolom arra utal, hogy a levegős hőszivattyúk esetében nem szükséges felületfűtést kiépíteni!? Ha így van, Ön téved! A levegős és a geotermikus hőszivattyús rendszer is csak akkor működik hatékonyan, ha jól méretezett felületfűtési körökkel adjuk le a hőt az épületben és természetesen jól hőszigetelt épületünk van!
Kedves BZS! Levegő-levegő hőszivattyúról lévén szó, közvetlenül a lakás levegőjét melegíteném. Lényegében a légkondis fűtés kombinálva egy hővisszanyerős szellőztető rendszerrel. Az év túlnyomó részében alapjáraton üzemelne megfelelő szigetelés mellett, -15°C alatt valószínűleg már gyakorlatilag elektromos fűtés lenne (jó hogy van globális felmelegedés). A csövek egy vizes felületfűtéssel összehasonlítva persze elég helyigényesek, ezt a tervezésnél figyelembe kell venni, álmennyezet és beépített kábelcsatornák amúgy is lennének. A gépészet fontosabb elemeinek élettartama nagyjából annyi mint gázkazánnál, de olcsóbb (főleg kéménnyel, engedélyeztetéssel… együtt). A zajszint és a huzat megfelelő áramlási méretezéssel és zajszigeteléssel szerintem kordában tartható, a karbantartás nagyrészt a szűrök tisztításából áll. Volt… Részletek »