Physical Address

304 North Cardinal St.
Dorchester Center, MA 02124

gázkazán helyett hőszivattyú

Gázkazán helyett hőszivattyú – Ezekre figyeljen már a tervezéskor

Cégünk a Kardos Labor Kft. aktuálisan több megkeresést kap olyan ingatlan tulajdonosoktól, akik meglévő gázkazánjukat szeretnék hőszivattyúra cserélni. De van ezzel kapcsolatban bármilyen probléma? Nem ilyen egyszerű a gázkazán helyett hőszivattyú beruházás? Amennyiben a tulajdonosok rossz döntéseket hoznak már a projekt elején. Sokkal drágább is lehet a beruházás, ráadásul nem lesz olcsóbban üzemeltethető a kiváltani kívánt gázos rendszernél.

Gázkazán cseréje hőszivattyúra

Bármilyen típusú hőszivattyúra – levegős vagy geotermikus – is szeretné cserélni meglévő gázos fűtési rendszerét, sok tényező van, amit már a beruházás kezdetekor figyelembe kell venni és gondoskodni kell azok megvalósításáról.

A következőkben bemutatjuk azokat a fontos alapgondolatokat, amiket mindenképp javasolt áttekinteni, megfontolni, mielőtt egy ilyen volumenű felújításba dobja be az ember a megtakarított pénzét, vagy az igényelt és megkapott felújítási támogatását.

Ha nem figyel ezekre a részletekre, sokkal drágább üzemeltetése is lehet a hőszivattyús rendszernek, mint a meglévő gázkazán havi vagy éves gázfogyasztása, sok bosszúságot okozva a tulajdonosoknak a következő évek során.

Gázkazán helyett hőszivattyú – 1. Mennyire felújított már az ingatlan?

Első és talán legfontosabb szempont gázkazán helyett hőszivattyús rendszer mérlegelésekor annak áttekintése, hogy mennyire energiahatékony az épület jelenleg. Gondolok itt a még hiányzó, tervezett vagy már meglévő külső homlokzati szigetelésre (Meglévő 5cm vastag külső hőszigetelés nagy valószínűséggel kevés lesz!), aljzat és födémszigetelésre, új és korszerű nyílászárók beépítésére.

Amennyiben nem korszerű ilyen tekintetben az épületszerkezet, akkor nem a hőszivattyús rendszer kivitelezését, hanem az épület szerkezetének energetikai korszerűsítését javasolt a gázkazán csere előtt elvégezni!

Az energetikai felújítást építészmérnök bevonásával célszerű megvalósítani. A felújítás tervezési folyamatában indokolt meghívni egy gépész tervezőt és akár a leendő hőszivattyús rendszer forgalmazó, kivitelező gazdasági társaság képviselőjét. Az együttes tervezés rengeteg időt takarít meg mind a tervezéskor, mind pedig a kivitelezési munkálatok során.

Az elkészült építész tervek alapján a gépész tervezőmérnök feladata a felújításra tervezett épület paramétereinek felhasználásával megfelelő energetikai számítások elvégzése, ez alapján pedig a gépészeti kiviteli terv elkészítése. Az energetikai számítások mondják meg az épülethez szükséges hőszivattyú teljesítményét és geotermikus hőszivattyú esetén a rendszerhez szükséges primer – talajszonda – kör adatait.

Fontos, hogy az energetikai számítást helyiségenként végezzék el, mert ez a részletes számítás mutatja meg az épület helyiségeibe kiépítendő felületi hőleadók pontos méretét, ami biztosítja majd a komfortos belső teret télen és nyáron is.

Miért előbb hőszigetelés és utána hőszivattyús fejlesztés a helyes időrendi sorrend?

Egy hagyományos építésű családi háznál – Kádár-kocka és kortársai, nem hőszigetelt, eredeti állapot – a szükséges legnagyobb fűtési teljesítmény igény (méretezési állapotban, az ország túlnyomó részén -13 °C-on számolva) 100-120 m2-es épületnél 12-16 kW.

Ha a hőszivattyús beruházást vesszük előre, akkor ennek megfelelően 12-16 kW-os rendszert kell létesíteni, amely közel dupla költségű lesz, mint egy feleakkora rendszer lenne.
Ilyenkor kerül elő a Bölcsek Köve gyakorta: „nem baj, majd kiváltjuk napelemmel!”
Ez nem lehetetlen, de pont kétszeres lesz az ára ennek a beruházásnak is, továbbá kétszer nagyobb tetőfelületre van szükség, ami nem biztos, hogy rendelkezésre áll az adott helyszínen.

Ennek az időszaknak az épületei 99%-ban radiátoros hőleadókkal készültek, ha hőszivattyúzni kívánunk, akkor ezeket is száműzni kell az épületből. Padlófűtés kiépítés utólag költséges megoldás, új burkolóanyagok, szintkülönbség megoldása, lakott állapotban szinte lehetetlen vállalkozás a költségektől függetlenül is.
Az is a hőszigetelés előre helyezése mellett szól, hogy a hőszigetelés után nem keletkezik karbantartási és amortizációs évi rendszeres költségünk.

Ha a jövőben további megtakarítást szeretnénk elérni mivel megduplázódott a villamosenergia ára (csak zárójelben jegyzem meg, ez nem a jövő, ez már megtörtént, csak a lakossági fogyasztók még védőbúra alatt vannak), akkor nincsen más lehetőség, mint az épület hőszigetelését a kor színvonalára emelni. Ennek elvégzése után már elég lenne 6-8 kW-os fűtőteljesítmény is, de már kiépült a kétszeres méret, aminek nem lehet eladni a felét.
A túlméretezett hőszivattyús rendszer ráadásul mindig rosszabb hatékonysággal fog működni – nagyobb lesz az áramfogyasztása –, mint a pontosan méretezett rendszeré lenne.

Gázkazán csere hőszivattyúra – 2. Milyen hőleadók vannak jelenleg az épületben?

Meglévő radiátor hőleadók esetén ezek kiváltása szükséges egy hőszivattyús rendszernél. Ennek oka, hogy mivel a hőszivattyú kis hőlépcsővel dolgozik, nem képes radiátor hőleadókkal hatékonyan működni, bárki is állítja ennek az ellenkezőjét! Tisztelet a kivételnek, de tapasztalataink szerint a levegős hőszivattyú forgalmazók közül többen állítják, hogy a rendszerük gond nélkül képes radiátorokkal is megfelelően üzemelni. Ez lehet akár igaz is, csak azt felejtik el közölni, hogy ebben az esetben a hőszivattyús rendszerrel kivitelezett fűtés egyáltalán nem lesz olcsóbb a jelenlegi gázfűtésnél!

Ennek egyszerű oka, hogy a radiátorok magas 50-60 Celsius-fok hőmérsékletű fűtőközegnél adják le megfelelően a hőt a környezetüknek. Amennyiben egy hőszivattyúval radiátorhoz illő hőmérsékletű fűtőközeget kell előállítanunk, akkor a kompresszor jóval magasabb nyomást kell előállítson. Hasonlóan nagy igénybevétel ez, mint amikor egy autóval folyamatosan hegymenetben járunk.

A legtöbb levegős hőszivattyúnál egy elektromos fűtőbetét is besegít a kompresszornak, kímélve annak alkatrészeit a nagy terhelésre tekintettel, főleg a téli időszakban, amikor a levegős gépek COP értéke a külső levegő alacsony hőmérséklete miatt igen kicsi.

Ugyanis, ha a kompresszor gyakran magas nyomáson működik, a gyártója által megadott elhasználódási vég-állapotot évekkel hamarabb elérheti, ezáltal a gyári több tíz éves működési időszak helyett néhány év – tapasztalatok szerint 6-8 év – múlva kompresszort kell cserélni az ilyen módon túlterhelt hőszivattyúkban.

Amennyiben van már felületi hőleadó az épületben – pl. padlófűtés -, a korábban már említett helyiségenkénti energetikai számítással kell meghatározni, hogy a meglévő hőleadó(ko)n keresztül hőszivattyúval kifűthető/hűthető-e az épület.

Ha nem elegendő(k) a meglévő felületi hőleadó(k), akkor plusz felületeket kell adott helyiségekben kialakítani az energetikai számításnak megfelelően. Egy felújításnál ilyenek lehetnek például a mennyezeti hőleadók, melyek utólag is felszerelhetők bármilyen födémszerkezetre.

Hőszivattyú a falon? – 3. Gépészeti helyiség mérete, amire nagyon kevesen gondolnak

Legyen az felújítás vagy új építés, még építész tervezők közül is vannak akik nem veszik figyelembe egy hőszivattyús rendszer helyigényét. Egy meglévő gázkazán helyett csak úgy lehet hőszivattyút telepíteni, ha a hőszivattyús rendszernek megfelelő méretű gépészeti helyiséget alakítunk ki. Melyek egy gépészeti helyiség alap feltételei?

Többszintes épületnél lehetőleg a földszintre és ne az emeletre tervezzük a gépészeti helyiséget! Ennek egyik és talán a legegyszerűbb oka, hogy a hőszivattyú és egy hozzá tartozó pl. 300 liter kapacitású HMV tároló súlya alapból több mint 100 kg, melyek emeletre történő mozgatása problémás, sőt többlet költségeket is eredményezhet pl. egy meghibásodás esetén.
A gépészeti helyiség minimális alapterülete a hőszivattyús rendszerhez kb. 4-5 nm legyen, amennyiben ebben a helyiségben csak a hőszivattyús rendszert helyezik el!
Ha a gépészeti helyiség a mosókonyhával együtt lesz kiépítve, akkor a minimum alapterület kb. 7-10 m2 legyen!

Miért kell ekkora gépházi alapterület a hőszivattyúkhoz?

Előbb is említettem a hőszivattyú és a HMV tároló nagy méretét és súlyát, ami az egyik ok. A másik ok pedig a nagyméretű és nagytömegű berendezések szerelhetősége! Az ilyen nagyobb berendezések mozgatása egy javítás során csak a legutolsó mozzanat, amikor ez már elkerülhetetlen, egyéb esetben minden javítási munka a gépházban történik. A helyszíni javításokhoz megfelelő szerelési távolságokat kell hagyni a berendezések mellett – kb. 50-60 cm -, ami már önmagában kellő mértékű alapterületet igényel.

Gázkazán csere hőszivattyúra – Talajszondák bevezetése az épületbe geotermikus hőszivattyú esetén

Geotermikus hőszivattyús rendszer esetén a primer oldali talajszondákat be kell vezetni a gépészeti helyiségbe, ami fal és akár aljzat bontással/fúrással járhat.

Új építésű ingatlannál már a tervezési fázisban felhívjuk a figyelmet a talajszonda csövek védőcsövezésére, de egy felújításnál ezeket utólag kell megoldani, ami sajnos elkerülhetetlen bontási munkák nélkül.

Gázkazán helyett hőszivattyú – Összegzés

Felsorolásunkból látható milyen fontos tényezőkre kell figyelni, amikor meglévő gázkazánunkat hőszivattyúra cserélnénk. Természetesen lehetnek még más tényezők, amikről most nem esett szó.

Ezeket a meglévő épület adottságai mutatják meg, ezért minden tervezett felújítás, gázkazán csere előtt indokolt előzetes egyeztetést folytatni olyan vállalkozással, amely akár több tízéves hőszivattyús tapasztalatokkal rendelkezik.

Amennyiben ilyen jellegű segítségre van szüksége, keresse a Kardos Labor Kft. munkatársait például online elérhetőségeiken.
A Kardos Labor Kft. közel 20 éve helyezte üzembe első geotermikus hőszivattyúit és üzemelteti azokat jelenleg is problémamentesen a tulajdonosok teljes megelégedésére.
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Elmondaná a véleményét? Tegye meg!x