Most ugrik a majom a vízbe: mikor amortizálódik nullára a geotermikus hőszivattyú?

hőszivattyú

Nem érdekel a hőszivattyú, mert nem vagyok milliomos! – ha annyi forintom lenne, ahányszor ezt a kifogást hallottam már, én magam lennék az a bizonyos irigyelt milliomos 🙂

Egyszer és mindenkorra szeretnénk leszámolni azzal a mítosszal, hogy a hőszivattyú csak a gazdagok számára elérhető. A konkrét árakról már írtunk itt, ma egy fontos aspektusát nézzük meg az árnak: az amortizációt.

Különösen azért érdemes ezzel a témával foglalkozni, mert nagy különbség van e tekintetben a levegős és a geotermikus rendszer között.

Tudta, hogy a levegős hőszivattyú 15-20 év alatt műszakilag és technológiailag nullára amortizálódik?

Ezt a fontos szempontot mindenki figyelmen kívül hagyja. Pedig amikor egy levegős hőszivattyút megvásárol valaki, akkor egy olyan műszaki berendezést kap, amely 15-20 év alatt műszakilag és technológiailag NULLÁRA fog amortizálódni. Ezen időszak elmúltával egy vadonatúj berendezést kell vásárolni majd, akkori értéken ki fogja fizetni a következő hőszivattyút még egyszer. Más szavakkal: ha levegős rendszerbe fektet be, minden számításnál (főleg a megtérülésnél) vegye figyelembe, hogy befektetése nem örök életű.

Mi mondható el a geotermikus hőszivattyú amortizálódásáról?

Amit veszít a réven, megnyeri a vámon: a geotermikus rendszer árhátránya adja a legnagyobb előnyét! A talajban elhelyezett szondarendszernek ugyanis egyetlen ellensége lehet: egy földcsuszamlás, amely elnyírná a csöveket. Ilyen Magyarország területén nem szokott előfordulni, tehát nyugodtak lehetünk afelől, hogy a következő minimum 100 évben egy energianyerő, talajhő-hasznosító eszköz birtokosa lesz még az ükunokánk is.

Ha pedig eladásra kerülne az ingatlan, képzelje csak el, mi jelent nagyobb értéket: egy használt, bizonytalan jövőjű levegős hőszivattyú, vagy egy soha el nem kopó talajszonda, amely hőszivattyú nélkül is képes hűtőenergiát szolgáltatni?

A talajban elhelyezett csövek élettartamára vonatkozóan álljon itt egy táblázat:

csőélettartam

A talajban elhelyezett csövek hőmérséklete sohasem éri el a 20°C-ot, a 20 méternél nem mélyebb szondákban pedig a nyomás nem éri el 4,5 bar-t. Ez olyan élettartamot jelent, amelyet a csőgyártók le sem írnak, magasan meghaladja a 100 évet.

A kertben elhelyezett szondák révén hasonló energiaforrás birtokosa lesz minden kedves Megrendelőnk, mint Jockey Ewing a Dallasban😊 A különbség csak annyi, hogy hőszivattyút használunk olajhimba helyett.

Ezért (is) jobb a talajszondás hőszivattyú

A gondolatmenet lényege az, hogy amikor geós hőszivattyús beruházást választ valaki, akkor a következő 5 hőszivattyúhoz való „üzemanyagot” is megvásárolja előre – a hűtés ugyanis ettől fogva ingyen lesz –, és a melegedő éghajlat figyelembevételével ez nagyon zöld gondolat.

Tud még valaki hasonlóan jó üzletet mondani? Milyen szép konstrukció lenne ez új autó vásárlásánál!

Amikor valaki egy levegős hőszivattyút vagy egy-két split klímát vásárol, akkor ugyan megoldja a pillanatnyi hűtési igényeit, de újabb CO2 tonnákat bocsát a légtérbe az elektromos többletfogyasztásával, és még melegebb lesz évről évre…

Milyen előnyökkel jár egy hőszivattyú konkrétan az Ön esetében? Kérjen árajánlatot itt>>

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés