Geotermikus hőszivattyús rendszer engedélyezése – jogszabályok

geotermikus hőszivattyús rendszer engedélyezése

A geotermikus hőszivattyús rendszer tervezésekor már fontos tisztában lennünk a kiépítendő rendszerünket meghatározó jogszabályokkal. Ebben a bejegyzésünkben igyekszünk minden 2017. november hónapban aktuális, ezt szabályozó törvényt, rendeletet bemutatni

Függőleges zárt földhőszondás rendszerekkel kapcsolatos jogszabályok

A zárt rendszerek engedélyezését két részre lehet osztani. A 20 méter mélységet el nem érő fúrások esetében bejelentési kötelezettség van, de nem kell fizetni eljárási díjat és nincs elektronikus napló (bányászati e-napló) vezetési kötelezettség.
A 20 méter mélységet meghaladó fúrások esetében a fúrások kivitelezése előtt létesítési/építési engedélyt kell kérni. A munkákat a bányászati e-naplóban kell vezetni. A munkák befejeztével és a hőszivattyús rendszer használatbavétele előtt használatbavételi/üzemeltetési engedélyt kell kérni. Mind a létesítési, mind a használatbavételi engedélynél fizetni kell eljárási díjat.

20 méter mélységet el nem érő fúrások és vízszintes talajkollektoros rendszerek bejelentése

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 22/B. § (8) bekezdését 2017. január 1-től hatályon kívül helyezték. Ezzel megszűnt a 20 méter mélységet el nem érő geotermikus energia kinyerés engedélymentessége.

Az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. melléklet 1.6. pontjában foglaltak alapján a bányafelügyelet engedélye nélkül, bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek közé tartozik 2017. január 1-től a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 20 métert meg nem haladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével.
A Rendelet 3. § b) pontjában foglaltak értelmében a bejelentést a tevékenységgel érintett település szerinti illetékes Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztályára kell megtenni. Az építési tevékenység megkezdését a kezdés előtt legalább 10 nappal, a Rendelet 6. melléklete szerinti adattartalommal be kell jelenteni a Rendelet 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján. A bejelentésben nyilatkozni kell az építési tevékenységgel érintett ingatlan tekintetében az építési jogosultság meglétéről is.

A Bányafelügyelet felhívja a figyelmet arra, hogy a bejelentés nélkül végzett építési tevékenység esetén a Bt. 31. § (2) bekezdés c) pontja alapján bírságot szab ki, és eltiltja az építtetőt a tevékenység folytatásától. Ha az építményt bejelentés nélkül létesítették, akkor a Bányafelügyelet arra fennmaradási engedély adhat, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak.

20 méter mélységet meghaladó függőleges földhőszondás rendszerek engedélyezése

A Kormány 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelete a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól.
1. melléklet az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelethez
A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos építmények
4. Egyéb sajátos építmények:
4.1. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylõ, 20 métert meghaladó mélységbõl történõ kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével.

1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról

20. § (1) A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

(6) Nem kell bányajáradékot fizetni
c) a 30 Co-ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után
4/2010 bányászatról szóló törvény
2010. évi IV. törvény a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról
2. § A Bt. 5. § (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A bányafelügyelet engedélyezi:]
“g) a geotermikus energia kinyerését és hasznosítását, valamint az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – földalatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, ha a tevékenység nem vízjogi engedély köteles,”
(8) A természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéreg részből történő geotermikus energia kinyerés és hasznosítás nem engedélyköteles. E rendelkezés nem mentesíti a tevékenységet végzőt a más jogszabályban előírt engedély megszerzése alól.”

267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról

1. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A bányakapitányságok megnevezése és székhelye a bányakapitányságok illetékességi területe:
1. Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
Budapest
Budapest főváros, Komárom-Esztergom,
Nógrád és Pest megye
2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
Miskolc
Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
3. Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
Pécs
Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye
4. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
Szolnok
Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-
Nagykun-Szolnok megye
5. Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
Veszprém
Fejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém

2015. április 1-el a korábbi bányakapitányságok a székhelyük szerint működő megyei kormányhivatalokba kerültek. Ettől az időponttól kezdődően a bányafelügyelet jogszabályokban meghatározott első fokú hatásköreit a területileg illetékes megyei kormányhivatalok gyakorolják, míg a másodfokú hatósági, illetve a felügyeleti szervi feladatokat továbbra is az MBFH látja el. Ehhez kapcsolódóan változnak az MBFH országos illetékességgel gyakorolható első fokú hatáskörei is.

• Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
• Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
• Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
• Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
• Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály

2. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez
A bányászati hatóságnak a bányászatról szóló törvény alapján a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első és másodfokú engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése.

A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakra, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályaira a 78/2015. (XII. 30.) NFM  rendelet vonatkozik.

2.1. melléklet 31. pont: A geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 20 métert meghaladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével. Létesítési (építési) engedély eljárási díj: 113 000 Ft, használatbavételi engedély eljárási díj: 113 000 Ft.

A bejegyzés Tóth László okl. geológus, geotermikus szakmérnök közreműködésével készült. Kérjük, hogy az említett jogszabályok alkalmazása előtt minden esetben tájékozódjon azok aktuális hatályosságáról!

Építkezéskor vagy felújításkor geotermikus hőszivattyús rendszert tervez, de nem tud dönteni? Még sok kérdés felmerült Önben és nem tudja rájuk a választ?

Minden csütörtökön INGYENES konzultációs napot szervezünk telephelyünkön, jelentkezzen és jöjjön el hozzánk, segítünk Önnek! A nyílt nap részleteiről ide kattintva tájékozódhat.

Borítókép: pixabay.com 

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés