Geotermikus hőszivattyús rendszer engedélyezése - jogszabályok - energiatudatosotthon.hu

Geotermikus hőszivattyús rendszer engedélyezése – jogszabályok

geotermikus hőszivattyús rendszer engedélyezése

A geotermikus hőszivattyús rendszer tervezésekor már fontos tisztában lennünk a kiépítendő rendszerünket meghatározó jogszabályokkal. Ebben a bejegyzésünkben igyekszünk minden 2017. november hónapban aktuális, ezt szabályozó törvényt, rendeletet bemutatni

Függőleges zárt földhőszondás rendszerekkel kapcsolatos jogszabályok

A zárt rendszerek engedélyezését két részre lehet osztani. A 20 méter mélységet el nem érő fúrások esetében bejelentési kötelezettség van, de nem kell fizetni eljárási díjat és nincs elektronikus napló (bányászati e-napló) vezetési kötelezettség.
A 20 méter mélységet meghaladó fúrások esetében a fúrások kivitelezése előtt létesítési/építési engedélyt kell kérni. A munkákat a bányászati e-naplóban kell vezetni. A munkák befejeztével és a hőszivattyús rendszer használatbavétele előtt használatbavételi/üzemeltetési engedélyt kell kérni. Mind a létesítési, mind a használatbavételi engedélynél fizetni kell eljárási díjat.

20 méter mélységet el nem érő fúrások és vízszintes talajkollektoros rendszerek bejelentése

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 22/B. § (8) bekezdését 2017. január 1-től hatályon kívül helyezték. Ezzel megszűnt a 20 méter mélységet el nem érő geotermikus energia kinyerés engedélymentessége.

Az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. melléklet 1.6. pontjában foglaltak alapján a bányafelügyelet engedélye nélkül, bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek közé tartozik 2017. január 1-től a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 20 métert meg nem haladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével.
A Rendelet 3. § b) pontjában foglaltak értelmében a bejelentést a tevékenységgel érintett település szerinti illetékes Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztályára kell megtenni. Az építési tevékenység megkezdését a kezdés előtt legalább 10 nappal, a Rendelet 6. melléklete szerinti adattartalommal be kell jelenteni a Rendelet 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján. A bejelentésben nyilatkozni kell az építési tevékenységgel érintett ingatlan tekintetében az építési jogosultság meglétéről is.

A Bányafelügyelet felhívja a figyelmet arra, hogy a bejelentés nélkül végzett építési tevékenység esetén a Bt. 31. § (2) bekezdés c) pontja alapján bírságot szab ki, és eltiltja az építtetőt a tevékenység folytatásától. Ha az építményt bejelentés nélkül létesítették, akkor a Bányafelügyelet arra fennmaradási engedély adhat, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak.

20 méter mélységet meghaladó függőleges földhőszondás rendszerek engedélyezése

A Kormány 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelete a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól.
1. melléklet az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelethez
A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos építmények
4. Egyéb sajátos építmények:
4.1. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylõ, 20 métert meghaladó mélységbõl történõ kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével.

1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról

20. § (1) A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

(6) Nem kell bányajáradékot fizetni
c) a 30 Co-ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után
4/2010 bányászatról szóló törvény
2010. évi IV. törvény a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról
2. § A Bt. 5. § (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A bányafelügyelet engedélyezi:]
“g) a geotermikus energia kinyerését és hasznosítását, valamint az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – földalatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, ha a tevékenység nem vízjogi engedély köteles,”
(8) A természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéreg részből történő geotermikus energia kinyerés és hasznosítás nem engedélyköteles. E rendelkezés nem mentesíti a tevékenységet végzőt a más jogszabályban előírt engedély megszerzése alól.”

267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról

1. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A bányakapitányságok megnevezése és székhelye a bányakapitányságok illetékességi területe:
1. Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
Budapest
Budapest főváros, Komárom-Esztergom,
Nógrád és Pest megye
2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
Miskolc
Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
3. Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
Pécs
Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye
4. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
Szolnok
Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-
Nagykun-Szolnok megye
5. Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
Veszprém
Fejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém

2015. április 1-el a korábbi bányakapitányságok a székhelyük szerint működő megyei kormányhivatalokba kerültek. Ettől az időponttól kezdődően a bányafelügyelet jogszabályokban meghatározott első fokú hatásköreit a területileg illetékes megyei kormányhivatalok gyakorolják, míg a másodfokú hatósági, illetve a felügyeleti szervi feladatokat továbbra is az MBFH látja el. Ehhez kapcsolódóan változnak az MBFH országos illetékességgel gyakorolható első fokú hatáskörei is.

• Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
• Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
• Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
• Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
• Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály

2. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez
A bányászati hatóságnak a bányászatról szóló törvény alapján a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első és másodfokú engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése.

A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakra, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályaira a 78/2015. (XII. 30.) NFM  rendelet vonatkozik.

2.1. melléklet 31. pont: A geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 20 métert meghaladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével. Létesítési (építési) engedély eljárási díj: 113 000 Ft, használatbavételi engedély eljárási díj: 113 000 Ft.

A bejegyzés Tóth László okl. geológus, geotermikus szakmérnök közreműködésével készült. Kérjük, hogy az említett jogszabályok alkalmazása előtt minden esetben tájékozódjon azok aktuális hatályosságáról!

Borítókép: pixabay.com 

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés