A geotermikus hőszivattyú működése

geotermikus hőszivattyú működése

Korábban írtunk egy rövid posztot a hőszivattyú működéséről, de most nézzük, hogy a geotermikus hőszivattyú működése mennyivel másabb ennél.

A geotermikus hőszivattyú működése egyszerűen

A geotermikus energia hasznosítását talán úgy érthetjük meg a legegyszerűbben ha áttekintjük, hogyan működik egy talajhőt hasznosító hőszivattyú.

Korábbi bejegyzésünkből látható, a hőszivattyú is úgy dolgozik mint egy hűtőszekrény, csak éppen fordítva. A hűtő a belerakott ételből vonja el a hőt és másik helyre szállítva adja azt le magasabb hőmérsékleten egy másik közegnek, ebben az esetben a beltéri levegőnek. A geotermikus energiaforrást (talajhőt) használó hőszivattyú a talajból veszi el a hőt és adja azt át az épületbe beépített felületi hőleadóknak, amelyek lehetnek padló, fal- vagy mennyezetfűtés elemek. Radiátor nem javasolt hőleadő a hőszivattyúk esetében, mivel azok nem működnek hatékonyan alacsony hőmérsékletű fűtővíz esetén. Márpedig a hőszivattyú fűtéskor a gázkazános rendszerekhez képest alacsony hőfokú fűtővizet állít elő. Ennek értéke nem haladja meg a 30-35 Celsius-fokot. Egy radiátor ilyen hőmérséklet esetén nem ad le a helyiség felfűtéséhez elegendő hőmennyiséget.

Függőleges (vertikális) talajszonda működése

Ebben az esetben a talajhő függőleges – vertikális – szondán keresztül jut el a hőszivattyúhoz. A szonda egy maximum 200 m2-es családi ház esetén kb. 20-120 méter közötti mélységre kerül lefúrásra a talajba, attól függően, mekkora az épület hőenergia szükséglete. Ezt korrekt gépészeti számításokkal határozzák meg.

A szonda nem más, mint egy műanyag csőpár, amelyet leeresztenek a talajba a tervek szerint meghatározott és kifúrt mélységig.

rehau talajszonda vég
Talajhőszonda (Rehau) forrás: rehau.com

A fúrást ugyanúgy kell elképzelni, mint amikor kutat furatunk a kertünkbe. A furatba leeresztett csőpár végére egy visszafordító idom van felszerelve a megfelelő folyadékáramlás miatt, ez a rész kerül a furat aljára. A csövekben áramoltatjuk a fűtési rendszerbe töltött fagyálló folyadékot. Egy szivattyú áramoltatja a folyadékot az egyik csövön le és a másikon pedig vissza, így veszi át a fagyálló közeg a talaj hőmérsékletét.

Talajkollektor működése

A geotermikus hőszivattyú működéséhez szükséges másik talajhő forrás lehet a horizontális talajkollektor.

Ez a talajban 1,5 és 3 méter közötti mélységre vízszintesen lehelyezett műanyag “csőkígyót” jelent.

talajkollektor - horizontális talajszonda
Lefektetett talajkollektor
forrás: energiakulcs.hu

Primer és szekunder kör

A geotermikus hőszivattyú működése során megkülönböztetünk primer és szekunder köröket. Primer kör a szondakör, amely a talajban elhelyezett csőrendszer a hőszivattyúig. Szekunder körnek a hőszivattyútól a felületi hőleadókig – és onnan vissza – tartó kört nevezik. A primer körrel begyűjtjük a talajhőt, a szekunderrel leadjuk azt a felületfűtéseken keresztül a ház különböző helyiségeibe.

Borítókép: pixabay.com

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés