Egyre gyakrabban felmerülő kérdés az új technológiák – de inkább a minél alacsonyabb fűtési számla – utáni vágyakozás során, hogy direkt elektromos fűtést érdemes telepíteni, mert azt ki lehet nullázni saját áramtermelés kiépítésével. Nézzük, hogy az elektromos vagy a geotermikus fűtés ára magasabb!

Ez így nagyon egyszerűnek tűnő megállapítás, de mint minden műszaki témánál, sokkal több figyelembe veendő kérdés merül fel, vizsgáljunk meg ezek közül néhányat.

Elektromos vagy geotermikus fűtés? Melyik legyen?

Elektromos vagy geotermikus hőszivattyús fűtés ára lesz több?

Kapóra jött az Építem a Házam portálon egy mérnök részletes beszámolója, hogyan alakult elektromos fűtéssel megépült családi házának rezsije a napelemes rendszerrel való kiegészítés mellett.

Tibor elektromos fűtésének bekerülési költségei

Tibor október 19, 2017.

„Végig olvastam az összes hozzászólást…vegyes érzelmekkel. Érthető módon, sok a bizonytalanság, kétség, hogy egy új építkezésnél melyik fűtés lehet gazdaságos és hatékony? 3 évvel ezelőtt hasonló kérdések foglalkoztattak engem is egy új építkezés kapcsán, és – mérnök létemre – nehéz volt eligazodni és dönteni a különböző fűtési rendszerek között. Nehéz értelmezni, követni a cégek műszaki, gazdasági érveléseit, főleg abban a tudatban, hogy mindenki üzletet akar…és a maga lovát dicséri, igazolja…mint ezen a fórumon is!

Ezen a fórumon is sok az elméleti érv, kevés a gyakorlati referencia! Én bemutatnám a saját döntésem tapasztalatait…okulásul és tényszerűen.

Én egy napelemes rendszert választottam, fűtőfilmmel, hidegburkolatoknál fűtőszőnyeg, garázsban infrapanellel.

A ház 10 cm grafitos szigetelést kapott a homlokzatra, aljzaton 10 cm XPS lépésálló szigetelés, tetőtér 20 cm kőzetgyapot szigetelést.

A ház fűtött alapterülete 202 nm, 32 fokos tető, Dél-Nyugati tájolás,
24 db napelem+ inverter, tartószerkezettel, felszereléssel 3 230 000 Ft,
134 nm fűtőfilm, 34 nm fűtőszőnyeg, 34 nm dupla garázs 1 db infrapanel, összes költség munkadíjjal 1 960 000 Ft,
1 db vízmelegítő – levegő hőszivattyús 234 000 Ft.
Összes költség: 5 424 000 Ft.

Éves fűtés, villany, meleg víz költség 2015 szeptembertől – 2016 szeptemberig 138 400 Ft azaz 11 533 Ft / hó. További 6 db (ez itt tévedés lesz, 12 db kellene, ha elfér még a háztetőn) napelemmel közel 0 szaldós lehet a ház.

Ezek a tények! Ide lehet tenni a fentiekben megadott ház paraméterei alapján az egyéb fűtési rendszerek ár kalkulációit bizonyításul a fenti vitákhoz! / Megjegyzem, hagyományos gáz üzemű, kondenzációs kazánnal, részben padlófűtéssel, radiátorral 3,5 millióra volt ajánlatom/”

Ez volt a bejegyzés, amely egyben egy felhívás is volt más fűtési koncepciók bemutatására.

Nézzük hogyan alakul ezzel szemben a geotermikus fűtés ára

Ha még nem ismered és nem is olvastál például a hőszivattyú működéséről, kattints erre a bejegyzésünkre a részletekért.

Hőszivattyús rendszer megvalósításával 10 éve dolgozó hazai cég képviselője bemutatja, hogy miért nem számít ma egy geotermikus hőszivattyús rendszer luxuscikknek.

„Kedves Tibor! Nagyon örültem bejegyzésének, erről a témáról szól majd a következő blog téma. Mivel cégünk elsősorban geotermikus hőszivattyús rendszereket tervez és telepít, így erről van a legtöbb tapasztalatom.

Akciós ajánlatunk jelenleg bruttó 2 500 000 Ft-ért az alábbi:

8 kW-os hőszivattyú 10 év teljeskörű garanciával (évi 35 000 Ft felülvizsgálat ellenében)
160 méter szonda (8 x 20 m kivitelben, nem sziklában fúrva)
300 literes HMV tároló, HP kivitel
Szondaköri osztó-gyűjtő 2 körös
További költségek, minden bruttó (27% ÁFA-val):

• Bejelentési kötelezettség bonyolítása 100 000 Ft
• Szondaköri árkok gépmunkája 50 000 Ft
• Összekötések gépészeti díja 50 000 Ft
• 50 kg fagyálló 65 000 Ft
• Gépházi kiépítés anyag + díj 500 000 Ft
• Padlófűtés (REHAU) 4 000Ft/nm = 950 000 Ft
• Padlófűtés munkadíj 400 000 Ft.
  Ez eddig 4 615 000 Ft.

Ehhez még 3 kW napelem telepítve, engedélyezve 1 200 000 Ft

Ehhez még egy kis extra, passzívhűtés hőcserélő + vezérlés 150 000 Ft

MINDÖSSZESEN: 5 965 000 Ft 27 %-os ÁFA-val együtt!!

Pontosabb adat nem áll rendelkezésre, így vélelmezek Tibor házára 8 000 kWh fűtési végenergia igényt. Ez melegvízzel (4 főre) együtt 75 000 Ft éves díjat jelent H tarifáról vételezve. A 3 kW-os napelemes rendszer megtermeli (tájolás függvényében) a havi 11-12 000 Ft-os nappali áramszámla fedezetét, tehát ez a tétel NULLÁZVA, marad havi 6 250 Ft-os H tarifa, mint költség. Ennek a lenullázása akkor is meggondolandó, ha kényelmesen elférne még napelem felület a tetősíkon, mivel a 23 Ft-os H tarifával szemben 15-16 éves megtérülés várható, ez pedig figyelembevéve az inverter élettartamát, megfontolandó beruházás.

Tibor rendszerével összehasonlítva ez drágább 500 000 Ft-al, ha az ő számai is 27%-os ÁFA-t tartalmaznak, a havi villanyszámla fele az övének (11 500 helyett 6250), tehát ez 10 év alatt megtérül. Viszont van az épületben HŰTÉS. Viszont nincs az épületben elekroszmogot sugárzó fűtőfólia. Van a talajban egy hőnyerő szondarendszer, amely 100 évre szól, nem egy hőszivattyú élettartamára.

A Tibor által megadott további 6 db napelem a teljes nullázásához véleményem szerint téves, éppen további 3 kW szükséges, ami 12 darab napelem. Itt merül fel az a kérdés, amelyet gyakran felteszek: van még ennyi hely a tetőn?

Igen ám, de van itt tíz év alatt összesen 350 000 Ft karbantartási költség! Valóban, de ezt nem kötelező igénybe venni, mint egy életbiztosítást sem kötelező megkötni….de jó ha van.

Tessen figyelembe venni, hogy REHAU csőrendszer került a beton alá, ez a királykategória! Aki akar „ócsíthat” ezen a tételen.

Monolit betonfödémnél ugyanennyibe kerül a hőleadó kialakítás, de kellemesebb lesz a hűtési szolgáltatás.”

Nyilván nagyon érdekes dolog így összehasonlítani két gyökeresen más technológián alapuló rendszert. Amin érdemes lehet tovább gondolkodni:

• Kinek az érdeke egy fogyasztói társadalomban, hogy Te ne fizess energia számlákat?
• Lehet-e a napelemek inverterét örök életűnek tekinteni?
• Naperőműveknél a napelemek felületének rendszeres tisztítása kötelező karbantartási feladat!
• A 4 kW feletti napelemes rendszereknél bevezetésre kerülő rendszerhasználati díj milyen változásokat idéz elő?