Ezt nem szokták reklámozni: a levegős hőszivattyú COP értéke

POC úyttavizsőh sőgevel

Amikor valaki elkezd ismerkedni a hőszivattyúkkal (mert építkezik, felújít vagy megelégelte a növekvő tendenciát mutató energiaszámlákat), a legelső dolog amivel találkozik, a COP érték. Nézzük meg a levegős hőszivattyú COP és a geotermikus hőszivattyú COP értékének jellemzőit.

Mit is jelent a COP érték?

A hőszivattyú hatásfokát a COP (Coefficient of Performance) érték határozza meg: megmutatja, hogy a befektetett villamos teljesítményhez képest mennyivel nagyobb hőteljesítmény érhető el.

Röviden: ez a szám azt mutatja meg, hogy 1 kW villamos teljesítménnyel hány kW hőteljesítményt tud előállítani az adott hőszivattyú. Értelemszerűen a nagyobb szám adja a jobb értéket. Ne feledjük, pillanatnyi, üzemmódtól (hőmérsékletektől) függő, folyamatosan változó értékről van szó.

Hogy is állunk a levegős hőszivattyú COP értékével?

Több mint 10 éve foglalkozunk problémás hőszivattyús rendszerek hibadiagnosztikájával. Minden esetről jegyzőkönyv készül, több tucat rendszer adatai és a tanulságok hatalmas segítséget nyújtanak a munkánkban.

Érdekes esettel találkoztunk néhány éve egy ügyfelünknél. Az egyik legnagyobb világmárka levegős gépét vásárolta meg, nem az olcsó ár volt a fő választási szempont. A rendszer megfigyelésének céljából hőmennyiségmérőket építtettünk be külön a fűtésre, külön a melegvíz-termelésre. A rendszeresen naplózott adatokból arra derült fény, hogy a levegős hőszivattyú rendkívül alacsony COP értékkel állítja elő a melegvizet, még áprilisi langyos időjárás mellett is.

A forgalmazó cégnél nem elég lelkesen igyekeztek orvosolni a panaszt, viszont a véletlen a segítségemre sietett. Személyes kapcsolatba kerültem az importőr hűtéstechnikai szakmérnökével. Ő is nagyon gyengének találta a HMV-hez tartozó COP értéket – 1,5 alattit mértünk folyamatosan – és megígérte, hogy visszahív néhány napon belül azzal, hogy mi lesz a megoldás.

Néhány nap múlva hívott is, hogy neki is meglepetést okozott, de a gép tényleg ennyit tud melegvíz termeléskor!

Évekkel későbben jöttem rá, hogy mi ennek az oka. Több komoly gyártó levegős gépében láttam kisebb, 1-2 kW-os fűtőbetétet, annak ellenére hogy deklarálták, -20 fokos külső hőmérsékletnél is kifűti az épületet fűtőbetét használata nélkül! Az épületet 35°C-os fűtővízzel valóban kifűti, de a melegvíz előállításhoz szükséges 50-55 °C-os fűtővízzel nem akarják „gyilkolni” a kompresszort, erről viszont szerényen hallgatnak.

Magyarán: minél hidegebb a levegő és minél melegebb az előremenő fűtővíz hőmérséklete, annál rosszabb a levegős hőszivattyúk COP értéke (mindegyik gyártmány), így a hatékonysága.

Gyakran reklámoznak 4,7-es COP értéket, elhallgatva azt a tényt, hogy ez + 7 fokos külső hőmérsékleten és 35 fokos fűtővíznél érvényes, márpedig nálunk nem ez a jellemző téli fűtési üzemállapot. A -13 fokos külső hőmérsékletnél remélhető 2-es COP értékre – 35 fokos fűtővíznél – már büszke lehet bármelyik levegős hőszivattyús gyártó.

A szándék építő jellegű – a hosszabb élettartamot célozza –, de felmerül a gondolat, hogy egy villanybojler használata még gazdaságosabb lenne. Azzal valóban meg lehetne kímélni a kompresszort a nehéz üzemtől.

Levegős hőszivattyú COP vs. talajszondás hőszivattyú COP

Két pontban foglalhatjuk össze a legfontosabb különbségeket:

  1. A levegős rendszer mind fűtéskor, mind HMV (használati melegvíz) termeléskor alacsonyabb COP értékkel dolgozik, mint a geós gépek.
  2. A kompresszor várható élettartama a HMV-termelés „gyilkos” üzemmódja miatt sokkal rövidebb lesz, mint egy talajhőről működő gépnél. Egyes gyártók elektromos fűtőbetét használnak a kompresszor megóvásának érdekében, ez viszont nagyon alacsony COP értéket okoz melegvíz termeléskor.

Bízhat abban, hogy valós, ellenőrizhető értékekkel dolgozunk, és nem hallgatjuk el a negatívumokat sem. Kérjen árajánlatot hőszivattyúra a Kardos Labor Kft-től itt>>

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés